Elterjed�s, �lõhely: Balin (Aspius aspius) A balin valamennyi nagyobb foly�, illetve �ll�viz�nkben megtal�lhat� (Duna, Tisza, K�r�s�k, Balaton, Velencei-t�, Tisza-t�). Ny�ltv�zi ragadoz� hal, zs�km�ny�t a felsz�n k�zel�ben ragadja meg. Foly�kban kedveli az erõsebb �raml�s� r�szeket, kõruganyok, kõg�tak a sodr�s�t, illetve duzzaszt�mûvek oxig�nd�s alviz�t. Tavakban elsõsorban a ny�ltvizen tart�zkodik, innen rabol a n�dtiszt�sokon band�z� kishalakra. Sokszor csapatokban vad�szik, egy nagyobb balincsapat beker�tve ront r� a kishalakra. Testfel�p�t�s: Teste torped� alak�, �ramvonalas. Sz�ne, h�toldalon grafitsz�rke, oldal�n ez�st�sen csillog�, hasa feh�r. Teste kiss� s�kos, bõr�t apr� pikkelyek fedik. �sz�i erõteljesek, nagyok, fõleg a farok�sz� amely e v�zben a gyors halad�st teszi lehetõv� sz�n�k palasz�rke. A h�t�sz�ja nagy elsõ sugara kem�ny, ha a balin a felsz�n k�zel�ben �szik gyakran kil�tszik a h�t�sz� hegye a v�zbõl, mintegy bar�zd�t h�zva. Innen lehet tudni, hogy a balin a felsz�n k�zel�ben vad�szik. Feje nagy, sz�jny�l�sa cs�csba ny�l�, m�lyen bev�gott, als� ajka kamp�san v�gzõdik. Mivel fogai nincsenek �ldozat�t egyetlen szippant�ssal nyeli el, sõt elõfordul, hogy a balin az orr�val ki�ti a v�zbõl a kishalat, s mikor az b�dultan visszaesik akkor kapja el. �rz�kszervei rendk�v�l fejlettek, oldalvonala kitûnõen �rz�keli a v�zben a rezg�seket, szeme nagy szemgyûrûje citroms�rga. Szaporod�s: M�rcius-�prilis h�napba �vik, az �v�st heves balint�nc elõzi meg. Ikr�it a part menti n�v�nyzetre rakja. T�pl�lkoz�s: Az ikr�b�l kikelt ivad�k az elsõ napokban planktonikus szervezeteket fogyaszt, k�sõbb �tt�r az als�rendõ r�kokra (Diatoma, Gammarus pulex, Daphnia). Ezut�n fõleg v�zre pottyan� rovarok �s kisebb halivad�kok szerepelnek �tlapj�n, csak k�sõbb t�r �t a ragadoz� �letm�dra. A kifejlett p�ld�nyok ragadoz� mivoltjuk ellen�re sz�vesen fogyasztj�k a v�zi rovarokat is, fõleg tiszavir�gz�skor figyelhet�nk meg nagy balincsapatokat, amint a v�z felett rep�lõ k�r�szt kapkodj�k.