comp
2006.05.26. 17:26
Szrmazs, elterjeds, lettr:
Comp (Tinca tinca)
Elterjedse Eurpban Nagy Britannitl egszen Oroszorszgig tehetõ, jelentõs llomnyai lnek rorszg melegebb vizeiben. Egyarnt megl kisebb s nagyobb tavakban, folykban, mocsarakban lpokban is elõfordul, a krsz mellkhalaknt fordul elõ. Oxignignye csekly. Kedveli az iszapos aljzat lass folys vzszakaszokat. Ds nvnyzet kztt rzi biztonsgban magt. Haznkban a patakokat s a tpllkban szegny trozkat kivve minden foly s llviznkben megtallhat. Nmetorszgben a pontyos tgazdasgokban tenysztett hal, nhol tbbre becslik hst a pontynl.
Testfelpts:
Zmk testû vaskos hal, testszne jellegzetesen palackzld, oldala ezsts zldes, hasa piszkosfehr, de gyakori az egszen aranysrga sznû comp is. szi lgy sugarak erõteljesek lekerektettek. Kltakarja rendkvl skos nylks (rgen a np doktorhalnak nevezte, azzal magyarzva, hogy a beteg halak a compk testhez drzslve magukat gygyulnak meg), pikkelyei aprk erõsen bõrbenõttek. rzkszervei kzl az zrzkelse a legkifinomultabb, ltsa apr szemei miatt gyengbb, szag s zrzkelst segti a szjszgletben tallhat 1 pr apr bajsszl.
Szaporods, egyedfejlõds:
vsa mjus-jnius hnapban trtnik, amennyiben az idõjrs kedvezõtlen akr hetekkel is elhzdhat, ilyenkor ltalban a berett ikra gond nlkl felszvdik a hal testben, elenyszõ esetben kvetkezik csak be tmeges halpusztuls. Ikrit a felmelegedõ sekly vzben lvõ nvnyekre rakja. a kikelt lrvk a szikzacsk felszvdsig a nvnyszlakon fggenek, utnna elindulnak lelemrt. Az elsõ idõszakokban mivel igen kicsik, csak planktonikus szervezeteket, illetve algkat fogyasztanak. nvekedse tpllkban gazdag vizekben is lassnak mondhat 50 cm-es testhosszsgot s 2,5-3 kg-os testslyt rhet el.
Tpllkozs:
A comp aprllatevõ, de elõszeretettel fogyasztja a nvnyek zsenge hajtsait s a vzben lõ algkat, moszatflket. Fogyasztja a frgeket, kagylkat csigkat, kedvenc tpllka az iszapos rszeken elõfordul sznyoglrva ami termszetesen a legjobb csali, ha horgszunk r.
|