Hol keress�k: A fekete s�g�r csak n�h�ny �ll�viz�nkben fordul elõ haz�nkban, telep�tett �llom�nyai vannak. A vizekben a tart�zkod�si hely�t erõsen meghat�rozza az apr�halrajok vonul�sa. Az egyik legszemf�lesebb ragadoz� hal. Fõleg v�zin�v�nyek �s a ny�lt v�z hat�r�n tart�zkodik, gyakran takar�sb�l ront �ldozat�ra, de elõfordul, hogy balin m�dj�ra �ld�zi. Kap�si idõk: Ha a halat egy kicsit jobban szem�gyre vessz�k, azonnal feltûnik a nagym�retû szem, amely nappali ragadoz� mivolt�t �rulja el. Ez nem azt jelenti, hogy �jjel nem t�pl�lkozik, hanem, hogy elsõsorban a nappali �r�kban szerzi zs�km�ny�t. Horg�szat�ra a legalkalmasabbak a naps�t�ses �r�k, fõleg az elsõ hajnali napsugarak hozz�k meg kap�kedv�t, a d�li �r�kban is fokozottan akt�v. Enyh�n borong�s idõben �tv�gya cs�kken, esõs zivataros idõszakot takar�sban v�szeli �t. Az �vszakok tekintet�ben a ny�ri idõszak a legmegfelelõbb, õsszel a lehûlõ v�zben m�r kevesebb t�pl�l�kot vesz mag�hoz, t�len a fen�k k�zel�ben a v�zter�let legm�lyebb pontjain tart�zkodik. Horg�szm�dszerek: A csuk�hoz hasonl� m�dszerekkel horg�szunk erre a halra, a felszerel�st egy kicsit finom�tsuk, mivel a hal testt�mege haz�nkban max. 5 kg k�r�l mozog. Az �sz�s szerel�kkel elsõsorban v�zin�v�nyzet tisz�saiban, illetve a n�dfalak elõtt horg�szhatunk.A n�v�nyzet k�z�tt a lefenekezett, a ny�lt v�zen pedig a szabadon �sztatott szerel�ket alkalmazhatjuk. A horog �s a fõzsin�r k�z� iktassunk kevlar elõk�t, dr�telõke csak olyan helyeken indokolt, alhol nagyobb csuk�k is elõfordulnak. A fenekezõs m�dszert csak sek�lyebb tavakon lehet eredm�nyesen alkalmazni, mivel a fekete s�g�r elsõsorban felsz�n k�zel�ben �ld�zi az apr�hal n�ps�get. A pergetõs horg�szata tal�n a legelterjedtebb, a wobleres �s a gumihalas horg�szat tal�n a legeredm�nyesebb, a mûcsalit �l�nken t�ncoltassuk, �gy h�vjuk fel a legjobban a ragadoz� figyelm�t, alapvetõen a fekete s�g�r k�v�ncsi hal �s gyakran mindenre r�rabol. Felszerel�s: �sz�s m�dszern�l a bot legyen 3-3,5 m hossz�, 30-60 g dob�s�ly�, lehetõleg parabolaakci�j�. Az ors� 40-es kapacit�s�, amelyre 0,25-0,30- as zsin�rral t�lts�nk fel. A pergetõs, woblerezõ szerel�k egy kicsit lehet finomabb a legelterjedtebb ragadoz� halakn�l haszn�ltak�n�l. A bot 2,70-3,30 m, dob�s�lya 20-40, 25-50 g spiccakci�s, az ors� 40- es kapacit�s�, legal�bb 3 goly�scsap�ggyal, �s megb�zhat� f�krendszerrel rendelkezzen. A zsin�r 0,20-0,30- as legyen. Akad�lyokban bõvelkedõ, illetve csukagyan�s helyeken b�tran horg�szhatunk 0,30-as zsin�rral, mivel ha esetleg nagyobb csuka akad a horogra ezzel a felszerel�ssel m�g biztons�gosan partra vezethetõ. Csalik: �lõcsalik k�z�l elsõsorban a kism�retû csalihalra kap a legsz�vesebben, de m�s halfajnak felk�n�lt giliszt�ra, pi�c�ra is r�kaphat. Mûcsalik k�z�l az apr�bb k�rforg� villant�k, k�l�nf�le gumihalak, twisterek, woblerek kism�retû p�ld�nyai, v�lnak be legink�bb. Eredeti õshaz�j�ban �szak-Amerik�ban a b�k�t ut�nz� sz�les terelõlapk�j� woblerekkel horg�sznak erre a halra.F�raszt�s, kiemel�s, �lvetart�s: A kap�sa a�latl�ban heves, amelyet a boton egy erõteljes r�nt�sk�nt �rz�kel�nk. A horgon igen hevesen v�dekezik, gyakran akrobatamutatv�nyokkal k�pr�ztatja el a gyan�tlan horg�szt (ilyenkor szokott a legt�bb hal lemaradni), ez�rt semmi esetre se erõltess�k halunkat, hagyjuk hogy kitombolja mag�t a m�lyebb v�zr�szeken. Sz�kolni csak a teljesen kif�radt halat �rdemes, gyakran m�g a sz�kb�l is kiugorhat. �lvetart�sa nagym�retû sz�kban illetve a sz�j�n�l zsin�rra fûzve �s a m�lybe engedve lehets�ges.