Sz�rmaz�s, elterjed�s, �lett�r: Ponty (Cyprinus carpio) A ponty sz�rmaz�s�t tekinve heves vit�k d�lnak.Thienemann n�zetei szerint K�na, Jap�n, K�z�p- �s Kis �zsia eg�szen a Fekete-tengerig ny�l� t�rs�geinek vizei k�pezik a ponty eredeti haz�j�t.Eur�pai elterjed�s�rõl semmit sem lehet bizonyoss�ggal �ll�tani. A g�r�g�k �s a r�maiak m�r ismert�k �s tavakban teny�sztett�k, felismerve �rt�kes h�s�t. A k�z�pkorban szerzetesek nevelt�k, nagyra becs�lt b�jti �tel volt.Honos Spanyolorsz�g, Franciaorsz�g (a vil�grekord 37 kg-os p�ld�ny is innen sz�rmazik), Olaszorsz�g, Portug�lia, Sv�jc, Hollandia, Bulg�ria, Oroszorsz�g, T�r�korsz�g, Rom�nia, Magyarorsz�g sz�mos viz�ben. Eur�pa majdnem minden �desviz�ben megtal�lhat� az �szaki sz�less�g 60. fok�ig. Nem tal�lhat� viszont Finnorsz�gban, Skandin�via �szaki r�sz�n �s Kelet-Szib�ri�ban. Gazdag �llom�ny �l viszont a Fekete- tengerben, Kaszpi-tengerben, Aral-t�ban.J� fog�si eredm�nnyel kecsegtet a Duna-delta, Magyarorsz�gon a Balaton, a Tisza, K�r�s�k, Dr�va, Sz�va. A ponty �desv�zi hal, brakkv�zben (kevert v�z) is elõfordul, de csak az alacsony s�tartalmat viseli el. Fokozottan �rv�nyes ez az ivad�kra, amely 7 ezrel�ket maghalad� s�tartalom eset�n elpusztul, az idõsebb p�ld�nyok legfeljebb 12 ezrel�kes s�tartalmat k�pesek elviselni.Steffens feljegyz�se szerint a Salton-t�ban (D�l-Kalifornia) a ponyt 18,6 ezrel�kes s�tartalom mellett is meg�l. A d�s n�v�nyzet viszont fontos a sz�m�ra, nemcsak rejtekhelyet jelent a halnak, hanem t�pl�l�kot �s �v�helyet is. A v�z oxig�ntartalm�val kapcsolatos ig�nye szer�ny, a pnty az oxig�nt k�l�n�sen hat�konyan hasznos�tja. Oxig�nsz�ks�glete nõ a v�z hõm�rs�klet emelked�s�vel, mivel ilyenkor t�bbet mozog, illetve t�bb t�pl�l�kot vesz fel. Amennyiben a v�z oxig�ntartalma lecs�kken a ponty m�sodlagos levegõfelv�telhez folyamodik, a v�zfelsz�nen levegõt szippant (pip�l), sõt egyes esetekben bõr�n kereszt�l is tudja az oxig�nt hasznos�tani. Szaporod�s, egyedfejlõd�s: Ide�lis esetben, vagyis 18-20 fokos v�zhõm�rs�kletn�l �s kedvezõ �v�helyek megl�tekor az ivar�rett halak m�jusban �s j�niusban �vnak, b�r az �v�s elh�z�dhat j�lius k�zep�ig is (kedvezõtlen v�zhõm�rs�klet). Az �v�s term�szetes vizekben szakaszos, vagyis ak�r napokig, vagy hetekig is eltarthat.Hidegfront bet�r�s hat�s�ra az �v�si folyamat megszakad, az ikr�sokban k�pzõd�tt ikra visszafejlõdik, �s a hal szervezet�ben komolyabb k�rosod�s n�lk�l felsz�v�dik. Egyes sz�m�t�sok szerint a ponty kedvezõ esetekben tests�lykil�grammonk�t 100 000-200 000 ikr�t rak, egyes igen s�lyos nõst�nyek t�bb mint 1 milli� ikr�t k�pesek kibocs�tani. A megterm�keny�tett pet�k a fen�kre s�llyednek. �vegtiszt�k �s enyh�n s�rg�s sz�nûek, �tm�rõj�k 1,5 �s 2 milim�ter k�z�tt mozog. A l�rv�k a v�zhõm�rs�klettõl f�ggõen 38 nap m�lva b�jna ki az ikraburokb�l, 4-5,5 milim�ter hossz�ak, a has alatt vil�goss�rga szikzacsk� tal�lhat�, mely biztos�tja elsõ nyolc napi �lelm�ket.A l�rv�k m�g �szni nem tudnak fejjel elõre les�llyednek a fen�kre, itt ragaszt�mirigy�kkel megtapadnak a fen�ken. Egy nap ut�n �szni kezdenek elsõ �sz�suk folyam�n a v�zfelsz�nre igyekeznek, hogy levegõt szippantva megt�lts�k �sz�h�lyagjukat.Gyakran t�bb napig is eltart m�g felt�ltik az �sz�h�lyagot levegõvel. T�pl�lkoz�s: A pontyivad�k az elsõ idõben apr� �llati �s n�v�nyi szervezetekbõl �l. Kerekesf�rget, v�zibolh�t, kandicsr�kot, v�zi�szk�t, k�r�szeket, �s mindenf�le l�rv�t fogyaszt, k�l�n�sen kedveli az iszapos r�szeken megh�z�d� �rvasz�nyogl�rv�t. A ponty n�v�nyi t�pl�l�kot is felvesz, elsõsorban alg�kat, de fogyasztja a friss n�v�nyi hajt�sokat is. Nevezhetj�k a pontyot mindenevõnek. A nagyobb pontyok esetenk�nt a kisebb halakat is bekapj�k, de a ponty ettõl m�g nem ragadoz�. �tlapj�n megtal�lhat� mindenf�le f�reg, csiga, kagyl�, pi�ca, szitak�tõl�rva, teh�t minden ami az iszapban rejtõzk�dik. A t�pl�l�kot a ponty a harmonikaszerûen elõreny�l� sz�j�val veszi fel, majd garatfogaival felapr�tja. Gyomra nincs, a t�pl�l�k k�zvetlen�l a hossz� b�ltraktusba ker�l. A t�pl�l�kfelv�tel igen intenz�v 20 Celsius-fok feletti hõm�rs�kletû v�zben, viszont m�g az 5 fokos v�zben is t�pl�lkozik (ezt igazolj�k a l�ki pontyhorg�szok fog�sai is). A tart�s koplal�st a ponyt hiteles vizsg�latokkal al�t�masztva kb. 600 napig viseli el. N�veked�s, �letkor:: J� felt�telek mellett igen gyorsan n�vekszik a ponty. H�romnyaras kor�ra t�gazdas�gokban el�rheti a 35-45 centim�teres hossz�s�got �s az 1-2 kilogrammos s�lyt. �rdekes �sszehasonl�t�st lehet fel�ll�tani az egym�s mellett elõfordul� vadponyt �s teny�szponty k�z�tt. Egyes �vj�ratokban a vadpntyok mindig kisebbek voltak mint a teny�szponytok. A ponty lehets�ges �letkor�r�l r�gebben fantasztikus elk�pzel�sek uralkodtak. Ma m�r a pikkelymint�k vizsg�lat�val eg�szen pontosan meg tudj�k �llap�tani a ponty �letkor�t. P�ld�ul egy 20 kilogrammos ponty �letkora bizony�that�an 12 �v volt. Ugyanakkor egy sv�d rekordhal amely 19,30 kil�s volt �letkora viszont 30 �v volt. Maxim�lis �letkor a pontyokn�l kb. 35-40 �vre tehetõ, de elõfordulhatnak sz�lsõs�ges esetek is.