Elterjed�s, �lõhely: Csuka (Esox lucius) Eur�p�ban valamennyi �desv�zben megtal�lhat�, Angli�t�l eg�szen Oroszorsz�g keleti r�sz�ig. egyar�nt megtal�lja �letfelt�teleit a m�ly, hideg v�zû nagyobb tavakban (�rorsz�g, sv�jc, Skandin�v orsz�gok), mint az alig p�r n�gyzetm�teres gyorsan felmelegedõ tavacsk�kban, kubikg�dr�kben. Rendk�vûl j�l alkalmazkod� halfajta. Eur�p�n k�v�l sz�mos rokona �l az Egyes�lt �llamokban, Kanad�ban. Az egyik ilyen csukafajta a muskie, amely nagyobbra nõ meg mint eur�pai rokona, testalkata hasonl�t, viszont sz�nezete elt�r. Ugyancsak a tengerent�lon �l a l�nccsuka amely ugyan kisebbre nõ meg mint a muskie, de jobban hasonl�t sz�nezet�ben az eur�pai csuk�ra, l�ncsszerû mint�zat van az oldal�n. Foly�kban a lass�b foly�s� r�szeket kedveli, a kishalrajokat k�veti, elõszeretettel �ll be kõg�tak, sarkanty�k , partbiztos�t� kõr�zsûk mell�. Tavakban keresi a v�zin�v�nyes r�szeket, sokszor annyira bef�szkeli mag�t a v�zin�v�nyek k�z�, hogy csak a feje l�tszik ki. N�dtiszt�sok mellet, tusk�sokban is elõfordul. St�gek, horg�sz�ll�sok �rny�k�ban is sz�vesen h�zza meg mag�t. B�nyatavakban, ahol nem nagyon van n�v�nyzet, a meder egyenetlens�gei ny�jtanak megfelelõ helyet neki. Mindig fedez�ket keres mag�nak, ahonnan elõront zs�km�ny�ra, amelyet egyetlen ugr�ssal ragad meg. Testfel�p�t�se, �rz�kszervei: Testfel�p�t�se annyira jellegzetes, hogy m�s halunkkal �ssze sem lehet t�veszteni. teste torped� alak�, bõre erõsen ny�lk�s, s�kos, pikkelyei apr�k erõsen bõrbenõttek. Szinezete oldal�n csukasz�rke, kiss� s�rg�s �rnyalattal, hasa piszkosfeh�r. �sz�i nagyok fejlettek, farok�sz�ja nagym�retû az elrugaszkod�sra alkalmas, h�tusz�ja a test utols� harmad�ban helyezkedik el a farokalatti �sz�val egyvonalban, ezek a v�zben val� korm�nyz�st seg�tik. A csuka kezdõsebess�ge zs�km�nyol�skor, kb. 30-50 km/h. P�ratlan �sz�ina sz�ne t�glav�r�s. Feje kacsacsõrszerûen megny�lt, szeme nagy, l�t�sa k�tûnõ, zs�km�nyszerz�sben ennek az �rz�kszerv�nek legnagyobb szerepe (adatok szerint fejlett a sz�nl�t�sa). Sz�ja nagy, csontos, benne kb. 600 tûhegyes fog. Az als� �lkapcs�n helyezkednek el az �gynevezett kap�fogak, amelyek a legnagyobbra nõttek, felsõ �lkapcs�n az ugyancsak tûhegyes, kefefogazat helyezkedik el. A fogak �lland�an p�tl�dnak, teh�t ha egy fogat elvesz�t a csuka r�gt�n az �lkapocsban nõ helyette egy m�sikSzaporod�s, egyedfejlõd�s: Az egyik legkor�bban �v� halunk, �v�sa sokszor m�r a j�g alatt is elkezdõdik, ami febru�r m�rcius h�napra tehetõ (a horg�ssz�vets�g emiatt megv�ltoztatta a fog�s�nak tilalmi idej�t febru�r 15-tel kezdõdõen, mivel sok ikr�s csuk�t fogtak ki ebben az idõszakban). Rendszerint a part menti sek�ly, felmelegedõ v�zben rakja le nagym�retû ikr�it, amelyek n�h�ny nap m�lva kelnek ki. A csukal�rva elsõ napjaiban a szikzacsk�b�l t�pl�lkozik, a szikzacsk� felsz�v�d�sa ut�n, t�pl�l�k�t z�mmel apr� r�kok k�pzik. N�h�ny centis kor�ban t�r �t az igazi ragadoz� �letm�dra. N�veked�se apr�halban gazdag v�zter�leten gyors, kb. 3. �v v�g�re el�ri a 40 cm-es tewsthossz�s�got. Maxim�lis tests�lya 30 kg lehet, ezt fõleg hideg v�zû m�ly tavakban �ri el. T�pl�lkoz�s: Miut�n �tt�r a ragadoz� �letm�dra, �tlapj�n nagysz�mban halak szerepelnek. Elõszeretettel fogyasztja a s�rg�sabb t�nus� halakat (k�r�sz, comp�), valamint az �l�nk sz�nû halakat pl. v�r�ssz�rny� keszeg. Megfogja a sz�r�s h�t�sz�j� s�g�rt is. �rdemes kipr�b�lni csalik�nt az akv�riumban tartott aranyhalat, �l�nkpiros sz�n�vel felh�vja mag�ra a ragadoz� figyelm�t, s r�ront mint a bika a v�r�s poszt�ra. A csuka idõsebb kor�ban jelentõs k�rt tehet a t�gazdas�gi ponty�llon�nyban. Elõfordul, hogy halakon k�vûl elkapja a b�k�t, v�zbe pottyant egeret, pockot, nagyobb p�ld�nyai a v�zen �sz� madarakat is leh�zhatj�k. A csuk�ra mint vizeink tigris�re fokozottan jellemzõ a kannibalizmus, ami annyit jelent, hogy az �llom�ny sûrûs�g�bõl ad�d�an felfalhatj�k egym�st, egy csuka n�l�n�l alig kisebb fajtestv�r�t is k�pes elnyelni.