mrna
2006.05.26. 17:41
Elterjeds, lõhely:
Mrna (Barbus barbus)
A mrna Eurpa szmos desvizben õshonos, szmos pldnya l mg zsiban illetve a Tvol-Keleten. Eurpban tbb faja is l, pl.az ibriai mrna (Barbus Comiza), amely Spanyolorszgban Madridtl nyugatra, a Tajo vzgyûjtõ terletn l. Testslya nemritkn meghaladja a 10 kilogrammot.Tengerben is lnek a mrna nemzetsg kpviselõi mint a Tengeri mrna (Mullus barbatus). Dszhalknt sokan tartjk a dszmrnk szmos fajt, pldul: Szumtrai dszmrna, Rzss dszmrna, Farkszalagos dszmrna.Ezek a fajok kizrlag Dlkelet-zsiban lnek. Magyarorszgon kt faj õshonos a Petnyi mrna (Barbus meridionali petnyi) s a Mrna (Barbus barbus).
A Petnyi mrna tiszta vzû patakokban l, nevt Petnyi Jnos Salamonrl kapta. A mrntl igen knnyû megklnbztetni, mert a farok alatti szja elri a faroksz vonalt.TILOS KIFOGNI, VDETT !
A Mrna sebes folys mlyebb vizekben az aljzat kzelben l, a homokos kavicsos aljzatot kedveli. Legjobb mrns vizeink a nagyobb foly Tisza, Duna, Krsk, kitûnõ mrns vz a Drva s a Rba foly.
Testfelptse, rzkszervei:
Nylnk hengerded testû jellegzetesen torped alak. Feje szintn nylnk, lapos, als lls szjjal. Orra hosszan elõrenyl, kt pr bajsszllal, melybõl egy pr kzvetlen a szjszegletnl helyezkedik el. a bajsszlakon rentgeteg zlelõbimb a kifinomult zrzkelst segtik elõ. Hta olajzldes rnyalat, szrke rnyalatokkal tarktva. Testt apr pikkelyek sûrûn befedik. szi vrhenyesek, kivve a farok- s htszkat amelyek palaszrkk.Htszjnak elsõ sugara kemny n. bognrtske a tbbi szsugr lgy (nhol a mrnt a bognrtskjnl fogva fel szoktk kantrozni).
Szaporods, egyedfejlõds:
vsa mjus-jnius hnapban zajlik. Rendszerint oxignds, kves aljzat helyeken.
|