Testi fel�p�t�se: Angolna (Anguilla anguilla) Az angolna oldalr�l illetve fel�lrõl lap�tott, alakja ny�lszerû, ors� alak�, k�gy�szerû. A fej fel�lrõl enyh�n lap�tott, a sz�j fel� elkeskenyedõen k�pos, a nyakr�sz k�zvetlen�l kapcsol�dik a t�rzsh�z. A fej alakja szerint k�t t�pust k�l�nb�ztet�nk meg: a hegyes fejût, illetve a tompa fejût. T�pl�lkoz�sban is k�l�nb�znek egym�st�l, a hegyesfejû ink�bb apr��llatevõ, m�g a tompafejû ragadoz� �letm�dot folytat. A t�rzs a kopony�t�l egyenletese kisz�lesedõ, hengerszerûen megny�lt, �tmenet n�lk�l kapcsol�dik a farki r�szhez. Az egyetlen p�ros �sz�, a mell�sz� amely k�zvetlen�l a kopolty�ny�l�s m�g�tt fekszik. A h�t�sz� �s a farokalatti �sz� l�tsz�lag egybenõtt, de megtal�lhat� a kettõt elv�laszt� farok�sz�. Az angolna �sz�sugarai l�gyak, hi�nyzik az elsõ kem�ny �sz�sug�r. A farok a farokv�g fel� oldalr�l fokozatosan lap�tott� v�lik, �s �tmenettel cs�csban v�gzõdik. A farok�sz� k�lsõ l�tszatra szimmetrikus, de belsõ v�za r�szar�nytalan. Bõre nagyon s�kos, ny�lk�s, test�t apr�, bõrbe �gyazott pikkelyek fedik. Az angoln�t ha hosszabb idõre kivessz�k a v�zbõl akkor sem pusztul el mivel fejlett a bõrl�gz�se, ami 1 kg-os haln�l 12-13 celsius-fokon 1,5 k�bcentim�ter levegõt felv�tel�t jelenti. Elsõsorban v�ndorl�skor hasznos sz�m�ra ez a tulajdons�g, hiszen a hossz� �tja sor�n sz�razf�ldi akad�lyokat is le kell k�zdenie. Szaporod�s, egyedfejlõd�s, n�veked�s: Az ivar�rett angolna az �desv�zbõl a tengerbe v�ndorol �v�sra. Sok�ig nem tudta senki meg�llap�tani az �v�s pontos hely�t, de 1967-ben Bertelsen-nek siker�lt nagyobb pontoss�ggal meg�llap�tani az angolna �v�hely�nek pontos koordin�t�it. Szerinte az �v�s a r�kt�r�tõ �s a 60 fok nyugati hossz�s�g metsz�spontj�n�l a Sargasso-tengerben val�sz�nû. A Sargasso-tenger az Atlanti-�ce�nnak a Bermuda-szigetek, Azori-szigetek �s a Karib-szigetek k�z�tti r�sze. Nev�t a v�zben nagy t�megben lebegõ Sargassum barna moszatr�l kapta. A v�z s�tartalma 36,5 %, �ce�ni viszonyok k�z�tt a legnagyobb �tl�tsz�s�got itt m�rt�k. A mai napig sem tiszt�z�dott, hogy az angoln�k milyen m�lys�gben �s milyen m�don �vnak. Egyes szakemberek a l�rvafog�si m�lys�gbõl indulnak ki, teh�t 200-500 m m�lyen t�telezik fel az �v�st. N�veked�se t�pl�l�kban gazdag vizekben gyorsnak mondhat�, azonos kor� halak k�z�tt nagy n�veked�sbeli k�l�nbs�gek vannak. �ltal�ban 40-45 cm-es testhossz�s�got �rnek el a v�ndorl�sig, enn�l nagyobbra ritk�n nõ. T�pl�lkoz�s: Az angolna t�pl�lkoz�s�t tekintve mindenevõnek mondhat�, fen�klak� mivolta r�v�n az ott elõfordul� t�pl�l�kszervezetek alkotj�k tpl�l�k�nak nagy r�sz�t. N�h�nyat eml�tve: gyûrûsf�rgek, puhatestûek, csig�k, kagyl�k, r�kok (als�rendû, felsõrendû), rovarok, halak k�t�ltûek. A t�pl�l�kfajt�k fogyaszt�s�t ki lehet vet�teni �vszakokra is: als�rendû r�kok - m�rciust�l novemberig cs�kkenõ tendenci�val, puhatestûeket - ny�r v�g�tõl novemberig, halakat - j�nius j�lius h�napban.